“Tisztelet az Emberépítőknek”
2021. november 23.

50 év a 180-ból

E visszaemlékezés a kecskeméti ismeretterjesztés elmúlt 50 évére 2021. november 23-án hangzott el a TIT kecs ke - ti Székházában, mely napon ünnepeltük a TIT alapításának 180. évfordulóját, - a Magyar Tudomány Ünnepe a l kal - val.

”Felnyitni a szaktudományok kincses házának kapuit”

Heltai Nándort, a neves kecskeméti helytörténészt, újságírót, ahogyan önmagát nevezte közírót 2002-ben kértük fel arra, hogy a TIT kecskeméti tevékenységének kezdeteit tárja fel, beleértve a szervezett ismeretterjesztés előzményeit, társadalmi beágyazottságát. A vizsgálódás terjedjen ki azokra az időkre is, melyek az ismeretátadás kezdeti időszakát jelenítik meg. A munka majdnem befejeződött, de e kiváló írás nyomtatásban nem jelenhetett meg. Azonban az elkészült anyag a Bács- Kiskun Megyei TIT honlapján elolvasható.
Heltai így fogalmazta meg a kutatásának lényegét: „E munka az ismeretek kecskeméti ter jedésének és főként a tudatos, szervezett terjesztését történelmi-szociológiai szempontú fölvázolására törekszik, már csak terjedelemi okokból is, a megközelítő teljesség igénye nélkül. A szerző azonban megkísérli a tudásgyarapító törekvések ko- ron ként változó politikai, társadalmi, kulturális, életviteli motivációinak, tartalmának, formáinak, módszereinek, hatásának érzékeltetését. Az adott oldalszámmal és ese ten - ként az adatbázisok hiányaival küszködve megpróbálom felvillantani a gondolkodás, a kifejezés, a magatartás, az életszínvonal, a gazdaság, a városkép változásainak és az ismertbővülésnek tulajdonítható összefüggéseit. Sajnos sok irat elveszett, vagy lappang, ezek fölkutatásához a gondoltnál több időre lett volna szükség. (Tisztelet az ember épí - tők nek)„ A régmúlt előzményei után a 70-es évektől saját gyűjteményéből, a sajtó archívumból és a levéltárból gyűjtötte be a dokumentumokat, illetve a TIT székhelyén is fellelhető meg - vók ból, közgyűlési jegyzőkönyvekből és statisztikákból, elbeszélésekből gyűjtött sok, ak - kor még feledésbe nem merült dokumentumokat, elbeszéléseket. Megígértük és be is tartjuk, hogy az megkezdett munkát folytatjuk, így a kecskeméti (Bács-Kiskun megyei) TIT története fennmarad, gyarapodik és reményeink szerint a ta - ságul szolgál a jövő nemzedék számára is.

Mérhető az ismereterjesztés haszna?

Mivel, mennyivel lettünk többek ismereteink gyarapításával? a tanítók, tanárok hite, a magukat tudásuk megosztására el - telező előadók vitték elő a világot, lendítik föl a társadalmat. Kossuth Lajos a megalakuló Magyar Természettudományi Társulatot köszöntő szavai (1841): „erőt ad az ismeret a nem zet - nek és hatalmassá teszi azt”. A kérdésre egyértelmű igennel válaszolhatunk, mert mérhető. Csak néhány példát említve a nyelvoktatás és a nyelvvizsgák eredményessége, a szabadegyetemek résztvevőnek spontán érdeklődése tudásvágya, a tanulmányi versenyek szép ered - nyei, stb.

„Még fogasabb kérdés: kimutatható-e, hogy mennyivel gazdagított valakit, valakiket

egy-egy ismeretterjesztő előadás?

Az egyik mongóliai egyetem magyar állampolgárságú tanárát diákként egy kecskeméti TIT-előadáson gyűrűzte el egy életre Ázsia. A megyeszékhely egyik legnagyobb magán-hanglemez kollekciójának nyomdász-tulajdonosát zenetörténeti is me ret ter - jesz tő sorozat kapatta rá a módszeres gyűjtésre.
A megyeszékhely tanyai filmklubjának kezdeményezőjét egy ét te - rem ben tisztelettel üdvözölte a főpincér: Önnek köszönhettem, hogy a filmvetítések előtti ismertetőivel megkedveltette velem az ol va - sást, az irodalmat. Hány gyereket neveltek okosabban a szülői akadémiákon és ha son - rendezvényeken pedagógiai ismeretekhez jutott apák, anyák? Ma radtak-e üresen kórházi ágyak a Vöröskereszt, a TIT, művelődési házak egészséges életmódot ajánló előadásainak köszönhetően? Mivel, mennyivel lettünk többek ismereteink gyarapításával? Bár ho - gyan is van, mégis a pedagógusok hite, a magukat tudásuk meg - osz sára elkötelező előadók vitték elő a világot, lendítik föl a tár sa - dal mat. ” (Heltai Nándor)

Mikor kezdődött Kecskeméten a szervezett

tudományos ismeretterjesztés?

A különböző típusú kisebb nagyobb társas csoportok, baráti körök a szervezett ismeretterjesztés előzményeinek tekinthetők. Például: temp lomok, iskolák, casinói egyesület (1846), olvasó és népkör (1867), Böjti Estélyek (1870), a Felolvasó Társaság (1872), stb.

Kecskemét-vidéki természettudományi

társulat (1874)

Huszonegy helybéli polgár, két kivétellel tanár, alakította meg 1874. ja nuár 18-án a Kecskemét-vidéki Természet-tudományi Társulatot. Elnökké a Piarista Gimnázium igazgatóját, Polák Edét választották. A Házszabály 1. pontjában a következő intelem szerepel: A tár sa - ság célja a természettudományok művelése lévén, köréből politikai és vallási vitatkozást kizár! Érdekes, hogy 2011-ben, 137 évvel -
sőbb ez a civil szervezetek köz-hasznúsága alapjaként említi a civil szervezetek működését szabályozó törvény már ami a politika dominanciáját jelenti. A második pontban az szerepel, hogy a szakosztályok kötelesek 4-4 rendezvényt szervezni évente. Ez a bizonyos szak osz - tályi forma egészen az ezredfordulóig létezett a TIT szervezeteknél.

TTIT (1953)

„Az új Társulat szervezettebben kívánja szolgálni megyénk dolgozóinak kulturális igényeit” A megyei szervezet megalakulása 1953. december 6-án, délelőtt 10 órakor lesz, a SZOT székházában (Cifra-palota) közgyűlése elé nagy várakozással tekint a megye értelmisége.
A Petőfi Népe cikke az alkuló köz gyű - lésről felvázolja a következő időszak fela datait. Ekkor dr. Orosz László volt az elnök. Már megjelent a ter mészet - tudományos is me ret ter jesz tés mellett a társadalomtudományos is meret ter - jesz tés is. A Társulat mai nevét 1958-ban, az az 5 évvel később vette fel: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.

1956 után – 1958 március 2.

A forradalom évéről, 1956-ról több tényanyag szerepel Heltai könyvében, itt most csak egy-egy helyi vonatkozást emelünk ki. Madarász László elnök így idézte fel 1956 októberét: „Kapcsolatunk a Központtal és saját járási szerveinkkel hosszú időre megszakadt, a fegyveres harcok elülte után is hetekig abból állott tevékenységünk, hogy siker - rel őriztük helyiségeinket és felszereléseinket.” 1956-tavaszán lett dr. Major Imre a Bács-Kiskun Megyei TIT természettudományi szak titkára. Dr. Orosz László tanár közvetlenül 1956 előtt volt elnök, a forradalomban való rész - tele miatt leváltották és elítélték. Orosz László később szakosztályelnök lett, le - gen dás, hatalmas tudású irodalomtanár, neves Katona kutató, később Kecskemét dísz pol gára. 1958-ban 161 ismeretterjesztő el adás hangzott el 6.560 hallgató előtt, mely rül - ny ekre tekintettel figyelemre méltó aktivitást jelentett.

Az ismeretterjesztést is meghatározó események az

elmúlt 40 évben

A TIT általában, de itt Kecskeméten is a tudományos eredményeket igyekezett az is - me retterjesztés sajátos eszközeivel követni, így a tudományterjesztés gyors re agá - sú — mondani szoktuk — „könnyűlovasságának” számított. 1982-ben jelentek meg az első személyi számítógépek Magyarországon, 1985-ben a személyi számítógép már elérhető volt az iskolák számára is (Commodore gépek, primo-hazai fejlesztés, HT gépek). Ebben az időben a Neumann János Szá tógép - tu dományi Társaság Bács-Kiskun Megyei csoportjával, a SZÜV-vel közösen számí - tás technikai képzéseket-tanfolyamokat rendeztünk, programozói versenyeket diá - kok nak, számítástechnikai kiállításokat, és eseményeket. Szakembereink részt vet - tek a nevesebb számítástechnikai kiállításokon bemutatókon Nyugat-Európában. Pl. a párizsi SICOB, vagy a Hannoveri CEBIT kiállítások. 1994-1995-ig tartó időszak volt az Internet megjelenése/terjedése Magyarországon. Ebben az időben rendeztük meg a COMMENT kiállításokat Kecskeméten a TIT szék házában. Az Internet használatára oktató tanfolyamokat rendeztünk különböző korosztály számára. Különösen érdekes és népszerű volt a nyugdíjasoknak ren de - zett számítógép és az Internet használatát bemutató tanfolyamok. 1999-2000-ben bukkant fel a processzorok évszám problémája az ún. Y2K probléma. Mivel a számítógépek terjedése és az informatikai hálózatok létrejötte behálózta szinte egész világot, így érintett voltak stratégiailag is fontos intézmények ban kok, kórházak, repülés, állami közigazgatás, stb. hogy csak néhány intézményt említsünk. Nagy volt a riadalom és a találgatás, hogy a számítógépek dátum szám - ja — az ezredforduló átlépésével hibás működést fog-e eredményezni. Nem eredményezett! E területen számtalan érdekes ismeretterjesztő előadás hang- zott el, mely igyekezte a probléma valós természetét bemutatni, és a kétkedőket, meggyőzni, hogy nem most lesz a „világvége”.

Szervezeti, és/vagy közigazgatási változásokból is volt

több is az elmúlt 40 évben.

Ezek a változások kisebb nagyobb mértékben hatással voltak a kecskeméti is me ret - ter jesztésre, minden bizonnyal más TIT szervezetek, más ismeretátadó médiumok működésére is. Például, 1983-ban megszűntek a járások, 1989 október 23-án, az kiáltották ki Magyarországon a köztársasági államformát, mellyel megszűnt a ko ráb - bi egypárt rendszer.
1989-ben lépett hatályba az Országgyűlés által október 18-án elfogadott 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról, melyben az egyesülési jog - alkotmányos szabadságjogként - szerepelt. Ez megteremtette a törvényes alapjait az egyesületek létrejöttének. 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról pedig már részletesen szabályozta az egyesületek létrejöttének valamennyi feltételét. Ennek megfelelően 1990. december 31. kelt a cégbírósági bejegyzés az önálló TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete megalakulásáról. Ezt követően a megalakult TIT egyesületekből, kezdetben 16 alapító egyesületből, a TIT Szövetsége is, melynek első választott elnöke prof. dr. Szentágothai János volt, a szövetség igazgatója pedig Piróth Eszter lett. A TIT szervezetek számára a törvény a megfelelő alapszabály létrehozását és elfogadását jelentette, illetve a szervezeti felépítés pontos megalkotását. A létrejövő önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket a bíróság nyilvántartásba vette. A szervezeti változás alapvetően annak a kérdésnek az eldöntését jelenteti, hogy a korábbi TIT-központ struktúra megmaradjon-e, vagy helyébe más szervezeti felépítés jöjjön létre. (MTESZ a másik utat választotta). A TIT-nek szabályozni a kellett a létrejövő TIT egyesületek egymás közötti viszonyát is. Nem sokkal később 1997-ben tulajdonunkba került felerészben a Tudomány és Technika Háza, melynek másik fele a MTESZ budapesti központjáé lett. 1999-ben létrejöttek a régiók, pl. a mi esetünkben a Dél-Alföldi régió. A három megyét érintő közigazgatási egység felosztotta egymás között az illetékességi köröket érintő település központokat. A TIT-et érintő közigazgatási központ Békéscsabára került. Magyarország 2004 május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Tulajdonképpen már a csatlakozás előtt rendeztünk, rendezhettünk az Európai Közösséggel kapcsolatos előadást, rendezvényt. Ebben nagyon sok segítséget kaptunk a Konrad Adenauer Alapítványtól, a Haza és Haladás Alapítványtól főleg németországi politikusok, történészek, de hazai történészek szakemberek részvételének lehetőségére. Később jelent meg a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, mely pontosította a korábban bevezetett közhasznú jogállás részleteit.

Kössön szerződést” (1970-1980)

A városi tanács jogilag semmilyen formában nem kötelezhette volna az üzemeket, tömegszervezeteket kulturális te lezet t - ség vállalásra, de ennek ellenére intézmények tucatjaival köthettünk szerződést kulturális-ismeretterjesztő rendezvényekre. „Örömmel fogadta a városi tanács művelődésügyi osztályának a költségeket is vállaló kezdeményezését az ismeretterjesztő társulat.” (Petőfi Népe). Ideális helyszínek bizonyult a TIT városközponti klubja. A Koháry utcai (akkoriban Móricz Zsigmond utca 4.) bérleményben két, barátságos, összenyitható szoba várta az előadókat, érdeklődőket. „Az 1980-as években lebontott épületben működő régi TIT-klub megérdemelné az utókor márványtáblás tisztelgését.” írta könyvében Heltai Nándor .

Rendezők, színészek, tudósok, írók (1960-1975)

Az 1960 évek elején a TIT évente több száz rendezvényt szervezett a pusztákra, a tanyabokrok központjaiba. Ezért látogattak el olyan írók, mint Veres Péter, Sánta Ferenc, Váci Mihály, Fodor András tanyai iskolákba, ezért szerepeltek operaénekesek, élvonalbeli színművészek tanyanapokon, ezért hívtak meg híres népi együtteseket, s ezért hoztak létre tanyai filmklubokat. Minden szombaton, vagy vasárnap filmet vetítettek Kecskemét hatalmas külterületének 4-8 tanyaközpontjában. A vetítéseket
rövid műsor, vagy előadás előzte meg. Néha távcsöves csillagászati bemutató várta az érdeklődőket, olykor egy-egy színész, vagy éppen tudósember. Az itt elhangzott vetített képes élménybeszámolókból jöttek létre a földrajzi szabadegyetemek. A filmklubok a Moziüzemi vállalat segítségével valósultak meg. E rendezvények hihetetlenül népszerűek voltak. A falu-, a település apraja-nagyja részt vett minden ilyen rendezvényen.

Új otthon a Tudomány és Technika Háza (1972)

A Tudomány és Technika Háza 1972-ben készült el, állami hozzájárulással, de jelentős mértékben közadakozásból. Később a Michelangelo szobormásolatok nyertek itt elhelyezést. A hiteles szobormásolatok a Szépművészeti Múzeum pincéjéből, erősen megrongálódott állapotban kerültek a TIT székházba. Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész restaurálta, alkotta újra a szobormásolatok, melyek ma is láthatók Kecskeméten. Kerényi József építész, Udvardi Lajos belsőépítész újította fel a romos zsinagógát, melyet a Magyar Állam vásárolt meg 1963-ban az Izraelita Hitközségtől. A Ház 1997-ben az addigi használók a TIT (Kecskemét) és a MTESZ (Budapest) tulaj - do nába került.

Nyelvoktatás – szabadegyetemek (1970-től)

Valószínű, hogy a legtöbb fiatalnak, és középkorú honfitársunknak a TIT említésekor az idegennyelvoktatás és a nyelv - vizsga jut eszébe elsőként. 1970-től vált jelentőssé az nyelvoktatás és a később a nyelvvizsgáztatás Kecskeméten a TIT szervezésében. A nyelv tan fo - lya mok mellett, idegen nyelvi klubok is létesültek. A TIT pedig a Rigó utcai Idegennyelvi Központ köz-reműködésével a hely szí nen, azaz Kecskeméten is szervezhetett állami nyelvvizsgákat. Ér dekesség, hogy kezdetben a nyugati nyelvek tanulása kizárólag a TIT-ben volt lehetséges, később már egy-két kiemelt ok tatási intézmény is oktathatta az angol, a német és francia nyelveket. 1979-ben 38 csoportban 815 fő tanulta az oktatott 5 nyelv valamelyikét. A 80-as évékben ennek duplája.

Társadalomtudósok az előadói asztalnál (1979)

A Heltai Nándor szerkesztésében évekig megjelenő Kecskeméti Műsor rendszeresen fölhívta a figyelmet a fontosabb ismeretterjesztő rendezvényekre. A Szociológiai Szabadegyetem előzetese az 1979. decemberi számban jelent meg. ... a szociológiai szabadegyetem időszerűségét tematikája, magas színvonalát az előadók megválasztása szavatolja. A mai magyar társadalom aktuális problémáit tárgyalja szociológusok közreműködésével, a Megyei Művelődési Központ és a TIT által szervezett sorozat”.

Óvodapedagógiai Nyári Egyetem (1973-

2020-ig)

A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és a TIT alapította a nyá ri egyetemet - 1973-ban. A kezdetben 3-5 napos ren- dez vényt, azóta a TIT folyamatosan minden évben megrendezi. Az óvodapedagógusok e továbbképzési fóruma 2005-ben “akk reditált pedagógus továbbképzés” minősítést szerzett, me lyet a TIT azóta többször is megújított. Az elmúlt évtizedekben a nyári egyetem tematikai zép - pont jában a tehetség, a kreativitás és az innováció vizs-gá - la ta áll sokoldalú megközelítésben. Ezzel össze füg gés ben egy re nagyobb érdeklődéssel fordulunk a tudomány, a ne ve - lés tudomány és ezen belül az óvodapedagógia is a te het - ség rdésköre felé. Világszerte felértékelődnek az új u ta kat ke re sők és találók szerepe az ismeretátadás minden te - letén. Azt is tisztán látjuk, hogy mit érnek a társadalom szá - ra a tehetséges fiatalok, felnőttek.

Planetárium (1983)

Reile Géza tanácselnök álmodta meg. Ő rendelte meg a ZKP-1 (1-es típusú Zeiss kisplanetáriumi) vetítőgépet - ból. A Műkertben kialakítandó vidám parkba szánta, de a ter vek ből csupán az évekig ráfizetéssel működő étterem va - sult meg. A Planetáriumot Oszip András tervezte Schalk Gyu la útmutatásai szerint, mely átadására 1983-ban került sor. Vezetői: Újvárosi Antal, később E. Kovács Zoltán, nap ja - ink ban pedig Szűcs László. 1993-ban átvette a város az intéz mény üzemeltetését. A közelmúltban a Tudomány és vészetek Házában létesült természettudományos él - mény központ részeként egy kisebb ún. digitális planetárium is te sült, mely jól egészíti ki a kecskeméti kisplanetárium szol gáltatásait.

Betette-e “a lábát az ablakon” a politika? (1992)

A rendszerváltást követően megszűnt az egypárt rendszer, majd a szabad választásokat követően megalakult az MDF kormány dr. Antall József vezetésével. A korábbi kormányokhoz képest ebben a kormányban sok a tudományt pártoló tudós ember, történész, kutató, egyetemi tanár kapott funkciót. Talán ebből is következett, hogy az új kormány nem idegenkedett a tudományos ismeretterjesztéstől, bár a korábbi időszakhoz képest jelentősebb támogatásra nem számíthattunk, de megteremtődött a lehetőség arra, hogy a hazai és külföldi, elsősorban német szakemberek, tudósok eljöjjenek előadást tartani Kecskemétre, több kormánytag úgyszintén ( Dr. Bod Péter Ákos, dr. Fűr Lajos, dr. Andrásfalvi Bertalan, dr. Jeszenszky Géza, dr. Balsai István és még sokan mások.) Többen feltették már azt a kérdést, hogy az elmúlt 50 évben a politika, a hatalom gyakorolt-e nyomást, befolyást (értelemszerűen itt a helyi politikára kell gondolni), korlátozták-e a szabad véleménynyilvánítást, a tudományos ismeretterjesztés szabadságát. Erre a kérdésre egyértelműen nem a válasz, bár ebben a korszakban, különösen az elején csak a természettudományos ismeretterjesztéssel foglalkoztam. A hatalom segítségére, anyagi támogatására hol számíthattunk, hol nem ez korszakonként és témánként is változott, de direkt befolyásolásra, tiltásra szerencsére nem került sor. Mint közhasznú társadalmi szervezet intézményesen nem támogatunk politikai jelölteket, személyeket, pártokat, de a TIT társadalmi beágyazottsága okán, igyekeztünk egyformán közelséget tartani azokkal a személyekkel, akik a kultúra a tudományterjesztés elkötelezett hívei voltak, - pártállástól függetlenül.

Programfüzetek (1992-1993, 1993-1994)

A vizsgált időszakban két alkalommal jelentettünk meg programfüzetet, melyben felsoroltuk szolgáltatásainkat, melyek egy része hagyományos TIT rendezvény volt, de számos tanfolyamot, és egyéb partnerekkel közösen megvalósítandó rendezvényt soroltunk fel kínálatunkban. Például: Földrajzi szabadegyetemek, Nyugdíjasok szabadegyeteme, Csillagászat és űrkutatási rendezvények, Magyar nyelv hete, Titkár-titkárnőképző tanfolyam, virágkötészeti tanfolyam, vállalkozók tan fo - lya ma, felvételi előkészítő tanfolyamok, számítástechnikai tanfolyamok és versenyek, Comment’ számítástechnikai kiál - tás, stb. Továbbá a Nyári Egyetemek (Óvodapedagógiai, Ökumenikus, stb.), Szabadegyetemek (Nyugdíjasok szabadegyeteme, Attila szabadegyetem, Egyháztörténeti szabadegyetem, földrajzi szabadegyetem, elsikkasztott történelem, stb.) Partnerekkel rendezett konferenciák és hangversenyek pl. Közoktatási Fórum, Drog és Ifjúság, Környezetvédelmi kon fe -
ren cia, Közéleti Gondolkodó, Kereskedelmi fórum, stb.) Tanfolyamok (ügyintézői, vállalkozói, számítástech-nikai, marketing és kommunikációs tréningek), valamint Kiállítások (Comment, Utazás, Képírók és keretezők kiál-lítása, stb.) Tu dománybaráti körök, és versenyek. Szakkör jellegű iskolán kívüli rendezvények voltak a tudománybaráti körök, melyek or - szá gos versennyel zárultak. Már 1980-ban jelentős számban rendeztünk tudománybaráti köröket kémiából, fizikából, bi oló gi - ából, földrajzból, matematikából. A szakköröket záró versenyekből jött létre a Hevesy György kémia-, a Hermann Ottó bi o gi - a-, a Teleki Pál földrajz-földtan- és Kalmár László matematika versenyek. A tehetséggondozás e formái a versenyei ma is igen nép szerűek. Érdekes, újszerű rendezvények voltak: Jogi Akadémia 1992-től Kecskeméti és Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Magyar Jogászegylet, a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség, a Közjegyzői Kamara, és az Ügyvédi Kamara közös rendezésében. Ökumenikus Nyári Egyetem a kecskeméti történelmi egyházak részvételével (Katolikusok, reformátusok, eva n li ku - sok és Zsidó Hitközség). Minden éveben más, és más felekezet mutatkozott be. Kilenc évig folyamatos volt az éves meg - rendezés. Egy alkalommal részt az eseményen Angelo Acerbi atya, a pápai nuncius (apostoli követ), aki megáldotta a ren - dez vényt. Országjárás-vezetői tanfolyamok, bejáró túrák. A TIT képezte és vizsgáztatta a belföldi túrák, kirándulások vezetőit, az országjárás vezetőket. Ezen a területen országos együttműködés volt az IBUSZ Irodáival. Bács-Kiskun megyében több, mint 200 vizsgázott országjárásvezető tevékenykedett. Az IBUSZ részéről Szörényi Mária, Balázsné Szilvás Magdolna és Kucsora József igazgató volt az együttműködés motorja. A TIT Központ részéről Dr. Batizi László, Kelemen László, Zoltai Márta, Dr. Vasváry Artúr voltak a vizsgáztatók, és a továbbképzések előadói. A helyiek közül Kálmány Lajosné, és Vágó Márta neve említhető, de sokan mások is közreműködtek. Gyermeknap . A számítástechnikai ismeretterjesztés korszakában, a velünk együttműködő számítástechnikai cégek évente egy-egy komplett számítógép konfigurációt ajánlottak fel egy-egy óvodának. A gépeket óvodásoknak sorsoltuk ki gyermeknapon egy műsor keretében. Felléptek: Tohai Andrea, Szénási Pál Bertalan énekes előadó művészek. Újévi Strauss Hangverseny Közel 10 évig rendeztük meg a kizárólag Strauss műveiből összeállított Újévi hangversenyt minden év január 2-án a TIT székházában. Minden évben telt ház előtt zajlott a TIT kongresszusi termében a program, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar közreműködésével.

Egy különleges rendezvény a Himnuszok Nemzetek – (1995.05.08)

Részlet az esemény első meghívójából: „A TIT Bács-Kiskun Megyei egyesülete kezdeményezésére és rendezésében Kecskemét Megyei Jogú Város és a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés a Kecskeméti Lapok és a Kecskeméti Szimfonikus Zenéért Alapítvány társrendezésében és segítségével különleges, egyedi kulturális zenei eseményre kerül sor Kecskeméten május 8-án 18 óra kezdettel Himnuszok Nemzetek I. címmel. Az eseményen a Kecskeméti Szimfonikus zenekar 14 ország nemzeti himnuszát
tolmácsolja az ország és a himnusz rövid kultúrtörténeti bemutatásával. Vezényel Dóbiás Péter karnagy. Műsorvezető Udvaros Béla színházi rendező. Házigazda: Szabics István. Az élmény maradandóságát célozza a kiadvány (minikönyv megjelenése is) mely tartalmazza a himnuszok eredeti és magyar szövegét, a rendezvényen elhangzó történeti információkat, valamint a szerzők, alkotók életrajzait. A műsor keretében a következő himnuszok hangzanak el: Nagy Britannia, Spanyolország, Fran - cia ország, Lengyelország, Amerikai Egyesült Álla-mok, Dánia, Belgium, Németország, Svájc, Finn ország, Olaszország, Kanada, Oroszországi Föderáció, Magyaror-szág. A műsor meg le - petésnek szánjuk, a himnuszok motívumaiból komponált nyitányt (zeneszerző: Dóbiás Péter, ) valamint Beethoven Örömódájának részletét. Kelt. Kecskeméten 1995. év április 24 napján.” Valamennyi bemutatott Himnusz esetében meghívtuk az ország nagykövetségét, valamint engedélyt kértünk a Himnusz bemutatására is. Szinte valamennyi nagykövetség küldött megfigyelőt, képviselőt, az eseményre, és himnusz bemutatására engedélyt adott. Egyedül Japán nem engedte bemutatni himnuszát. Érdekesség hogy egy későbbi rendezvényen, amikor a Fülöp szigetek himnusza került bemutatásra, azon részt vett a Fülöp szigetek Nagykövet asszonya is, kíséretével.

Az ezredforduló (2000-2001)

Több szervvel, intézménnyel együtt rendeztük 2001 májusában a Nemzeti Környezetvédelmi Program feladatai című konferenciát. 2000-ben Heltai Nándor koordinálásával a Magyar zenés színház évszázadai címmel rendeztünk tudományos ülést. Itt, először hangzott el például Szerelemhegyi Liebenberger András , több mint 200 éve komponált Nemzeti dallamok című kompozíciója. Szalay Károly, Bécsy Tamás professzor, Bodolay Géza színigazgató, Gajdó Tamás színháztörténész, Heltai Nándor, Kézdi Zoltán Pál karmester, Szalay Károly író-esztéta tartott előadást. Jelenits István nyitotta meg a Piaristák (tanárok és diákok) a magyar színjátszásban című kiállítást, amelyet egy szép kiadvány is bemutatott. A következő évben az itt született Latabár Kálmán életművét idézte dr. Heltai Gyöngyi kulturális antropológus.

A kábítószerek ellen - Drog és ifjúság (1994-2004)

Hatalmas tömeg, 5-10 ezer javarészt iskolás fiatal vett részt a 10 évig működő rendkívül népszerű drogellenes ren dez - nyen. Az esemény alapgondolata egy Győrben lényegesen kevesebb résztvevővel megrendezett esemény volt, ahol ismert és népszerű együttesek, szólisták léptek fel és fellépésik közben pár szót szóltak a drogok a legális és illegális kábítószerek alkalmazása ellen. Szakemberek, politikusok, ismert személyek, sportolók léptek még fel, tartottak rövid előadásokat, a prog - ram keretében.

Környezetvédelmi Egyetemi- és Főiskolai Oktatók Országos Konferenciája (2008-

tól)

Kezdetben prof. Dr. Várallyay György akadémikus a Talajtani Kutató Intézet főigazgatója szakmai irányításával, André János , dr. Iványosi Szabó András közreműködésével szervezetté vált az évenként megrendezésre kerülő Környezetvédelmi Kon fe - ren cia. Később a szakmai irányítást az akkori OMFB főosztályvezetője dr. Fekete Jenő György vette át, aki 2008-ban megalapította a Környezetvédelmi Egyetemi- és Főiskolai Oktatók Országos Konferenciáját, mely 11 évig vezetésével működött. A konferencia a magas színvonal mellett, számtalan különlegességet, kitekintést is tartalmazott. Volt olyan év amikor 3 akadémikus is szerepelt a programban, szinte minden évben kitekintettünk más területekre is, így például részt vett a programon Jókai Anna író , dr. Csath Magdolna közgazdász, dr. Bábel Balázs a Kecskemét-Kalocsai érsek. Felejthetetlenek voltak a kirándulások, a konferencia változó helyszínei, a valamint az esti „kandallóbeszélgetések”.

És még sok-sok értékes esemény (2019-től)

A közelmúlt eseményei is nagyon széles tematikai palettán mozogtak. Felsorolásuk csaknem lehetetlen már csak terjedelemi korlátok miatt is. Kiemeljük a Kulturális Örökség szakosztályunk számtalan rendezvénye közül a Történelmi Szabad egye te - met, melyek közül kiemelkedik a Trianon emlékezete c. sorozat és a TIT Örökség Galéria, mely 9 tehetséges amatőr kép - vész kiállítására biztosított bemutatkozási lehetőséget, és 1-2 hetes tárlatot. Dr. Kriston Vízi József szakosztályelnök orosz lánrészt vállalt e programok szervezésében. Ma csapatépítő tréningnek mondanánk, az évente ismétlődő közös külföldi elnökségi utazások sorát, melyhez számtalan tör - net, esemény tartozik, melyek a résztvevők visszaemlékezései szerint is felejthetetlenek voltak. Minden éveben május 1. rüli időszakban rendezett 4-5 napos autóbuszos utazások 1994-től 10 éven át tartottak.
A közelmúlt egyik iskolán kívüli, de hátrányos helyzetű diákokat érintő programjáról teszünk említést, a Tanodákról. Kezdetben 5 településen, majd később 2 településen: Jakabszálláson és Szabadszálláson napjainkban is működtetünk Tanodákat.

Természettudományos Tudástár és Élményközpont (2017-2021)

A TIT és a vele konzorciumban lévő Kecskemét Megyei Jogú Város 2017. június 8-án nyújtotta be a Természettudományos Tudástár és Élményközpont elnevezésű pályázatot, melynek megvalósításához közel 500 millió forint támogatást igényeltünk. Még abban év augusztusában támogatási szerződést kötöttünk a projekt megvalósítására - a megpályázott összegben. Minden termünket interaktív táblákkal, kivetítő képernyőkkel szereltük fel, a taneszközökön kívül vásároltunk szimulátorokat, VR (virtuális valóság) eszközöket, egy Planetáriumot és egy GEO-DOME látványos interaktív vetítő gömböt, laborfelszerelést, vegy - szereket, stb. Kezdetben 26 iskolával kötöttünk szerződést, melyhez még 3 iskola csatlakozott, több, mint 10 ezer diákkal, melyek közül 13 iskola vidéki iskola volt. A célcsoport az általános és középiskolások tábora. A szakmai személyi feltételeket közel 60 természettudományos szaktanár alkalmazásával biztosítottuk. A tavalyi év tavaszán kitört a koronavírus járvány, ezért 2020. március 16-tól, június 15-ig távoktatásban folytattuk a diákok ok ta - tását, mert ebben az időben a járvány elleni védekezés nem tette lehetővé a jelenléti oktatást. A járványtól függetlenül, még a pályázat beadásakor, támogatott szándékunk volt digitális tananyagokat beszerezni, beleértve di gitális tananyagfejlesztő szoftvereket is. Tanáraink ezeket az eszközöket már 2019-ben is használták, így a járvány kitörésekor egy évvel nem okozott nehézséget az átállás. Egy hetes felkészülést követően lépcsőzetesen 6, majd később 8 tárgy oktatásával elkezdődött a digitális élményközpont tevékenysége 6-8 virtuális tanteremben. Az elmúlt 40 év legjelentősebb és legnagyobb létszámot bevonzó és egyben legnagyobb hatékonyságú eseménye volt az Élményközpont.

Az elmúlt 50 év elnökeinek arcképcsarnoka

Madarász László 1916. szeptember 9-én Pozsonyban született a TIT korábbi megyei elnöke. Tanulmányait Nagymegyeren, Kassán és Pozsonyban, az egyetem bölcsészeti karán végezte. Tanári oklevelét 1938-ban szerez-te, 1945-ben erőszakosan telepítették át Magyarországra. 1948-tól Kecskeméten élt. Előbb a szakérettségis inté-zetet vezette, majd 1951-től a Katona József Gimnáziumban tanított, 1957-ben pedig az iskola igazgatójává ne-vezték ki. 1959-től haláláig - 1974. augusztus 16-án Kecskeméten hunyt el - a megyei tanács elnökhelyetteseként dol gozott. Szerepe volt a megye irodalmi folyóiratának megalapításában: a havi rend sze res ség - gel megjelenő Forrás neki köszönheti a nevét. A Társadalom- és Természettudományi Is me ret ter - jesztő Társulatot (a TIT jogelődje) 1957-től megyei titkárként, majd megyei elnökként szolgálta. Dr. Szodfriedt István Győrben született 1930. november 7-én. Erdőmérnöki oklevelét 1953-ban ki tűnő eredmény-nyel szerezte meg. Öt évig a Keszthelyi Állami Erdőgazdaságnál, majd 25 éven ke resztül az Erdészeti Tudományos Intézetben dolgozott. 1965-ban megbízták a kecskeméti Duna-Tisza közi Kísérleti Állomás megszervezésével és vezetésével. Kezdeményezője volt a ma gyarországi táji erdőművelési irányelvek erdő- és termőhely-tipológiai alapelveken való ki dol - go zásának. Ehhez nagyban felhasználta az Őrségben és a Vend-vidéken végzett vegetáció-tér - kép ezési tapasztalatait. Nagyban hozzájárult az alföldi erdők termőhelyeinek jobb meg is me - hez, osztályozásához és az alföldi erdőgazdálkodás fejlesztéséhez. Nemesnyár nevelési vizs - la tai ból gyűjtött anyaggal doktorált és szerzett kandidátusi fokozatot. A kerekegyházi születésű (1929) dr. Krajcsovszky József csaknem egy évtizedig tanulmányi felügyelőként, majd osztályvezetőként dolgozott (1958-tól) a Kecskemét városi tanácson. 1970- től a kecskeméti Óvónőképző Intézet-ben dolgozott tanárként, 1975-től igazgatóként, 1986-tól főigazgatóként. A Tudományos Ismeretterjesztő Társu-lattal már korábbi munkaköreiben meg - is merkedett, 1964-től tagja volt a TIT-nek. A szervezet VII. megyei Küldöttgyűlése 1977. május 14.-én megyei elnöknek választotta. Később elnöke volt a TIT ügyvezető elnökségének is. 1972-től alapító tagja volt az Óvónők Nyári Akadémiájának, majd az Óvodapedagógiai Nyári Egye temnek (1973). Még 1977-ben a TIT Országos Elnökség tagja lett. Az elnöki poszton dr. Király László váltotta 1982-ben, de megtartotta alelnöki tisztségét, illetve az ügyvezető el nök - ség tagja maradt. Prof. Dr. Király László ny. tanszékvezető egyetemi tanár, a Ker - sze ti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának volt főigazgatója. Ceg léden 1932-ben született. 1954-től 1981-ig a Bács-Kiskun megyei Tanács VB. Me gaz da - gi és Élelmezésügyi Osztályán 1967-től közgazdasági csoportvezetőként, ezt követően 7 évig osztályvezető-helyettesként, majd 1974-től osztályvezetőként dolgozott. Hivatali te lezet t - gén túlmenően támogatott több kecskeméti kötődésű agrárgazdasági kezdeményezést. Egy év tizedig a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán dolgozott, két ciklusban kari főigazgatóként. Nyu galomba vonulása után egy humánpolitikai, vezetési és üzletviteli bt. tulajdonosaként kecs - ke méti vállalkozásokat, vállalatokat segít. Agrár ökonómiai és gazdaságtörténeti témákban több könyv szerzője, illetve társszerzője, szerkesztője. Tanulmányai, szakcikkei főként a Duna-Tisza zi parasztgazdaságok kialakulásával, a szövetkezeti, nagyüzemi átszervezésük utáni sajátos to vább élésükkel foglalkoznak. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun megyei szer vezetének elnökeként 1982-91 között, majd elnökségi tagjaként informatikai, kör nye zet - del mi, ifjúságvédelmi és egyéb témákban több országos rendezvényt kezdeményezett, szer ve - zett.
Dr. Tölgyesi István 1947. február 20-án Nagykanizsán született, ott érettségizett, majd a József Attila Tudomány-egyetemen szerzett biológusi diplomát. Műszaki doktor, angolul beszél. Igen nehéz időszakban, a rendszerváltás idején vállalta - az elnökség választása, felkérése alapján - az elnöki tisztséget. Útvesztőkön és politikai fordulatok idején, “gerincpróbáló” időkben vezette a irányba tisztességgel, példás következetességgel az újonnan alakult TIT egye - le tet. A természettudós racionalitásával vezetett, megújult, a már a nehézségekből kilábaló szervezetet hagyott örökül utódjának. A TIT elnöksége, a leköszönő dr. Tölgyesi Istvánnak a “tiszteletbeli elnök” címet ado mányozta. Dr. Kraszkó Károly Békéscsabán, 1946. március 19-én született. Gyógyszerész diplomát, doktori fokozatot 1970-ben szerezett. A hetvenes évek elején a fővárosi tisztikórházban gyógyszerész, majd ugyanott gyógyszertárvezető volt. Később mikrobiológiai kutatásokat folytatott. Bács-Kiskun megye főgyógyszerészévé 1988-ban, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megalakulása után az ÁNTSZT első tiszti főgyógyszerészévé nevezték ki. Kezdeményezőként közreműködött a megyei patikaprivatizáció megszervezésében, lebonyolításában. 1996-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen is diplomát szerezett. 1996-ban Pro Sanite kitüntetést kapott. Felesége, dr. Godó Magdolna , szemész főorvos. Egy fiú és egy leánygyermekünk van. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Bács- Kiskun megyei szervezete elnökévé választotta, az országos MGYT pedig al el - vé. Szakmai és tudományos munkáját többször elismerték. 1985 óta TIT tag, megyei el nöknek 1993-ban választotta meg a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, majd 1999-ben újraválasztotta. Ma is dr. Kraszkó Károly a TIT megyei elnöke, aki el - sor ban az egészségügyi ismeretterjesztés, drogellenes programok, kon fe ren ci ák te rén fejt ki tevékenységet, az egyre szaporodó, kötelező társulati te lezett gek mellett.